Kutya választás

Ha akarsz egy kutyát, előbb tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket:

-Lesz elég időm foglalkozni és tanítani őt?

-Lesz elég tere futkosni a kutyának? Ha nem lesz időm napi szinten levinni sétáltatni?

-Van annyi felelősségérzetem, hogy tudjak róla gondoskodni?

-Van pénzem minőségi táplálékokat adni neki, hogy ne legyen beteg?

-Van pénzem oltásra és ha beteg lesz, akkor a műtéteket ki fogom tudni fizetni?

-Vagyok olyan türelmes, hogy ha a kutyám tönkretesz valamit, akkor ne verjem meg, hanem leszoktassam róla?

A kutyák NEM kerti dísze! Ők nem járhatnak el otthonról, mint mi!

Láncon tartva sem jobb az életük... Gondoljunk csak bele. Édesanyánk kikötött valahova, ha rossz dolgot csináltunk? A mocsokban és a sárban alszunk mi is az udvaron? Ugye, hogy nem! A minumum, ha a kutyádnak van ólja! Ha nem akarod, hogy felássa az egész kertet, akkor sem szabad láncra verni. Kell csinálni nekik egy megfelelő térű kennelt, ahol ha kinti lesz a kutya, nappalra kiengedni és lefárasztani, este pedig be lehet zárni oda a kutyát.

A kutyák jobban szeretnek minket, mint saját magukat.

Miért kell minőségi táplálék a kutyámnak?

Ő Bodri, egy labrador. Mióta normális minőségű eledelt kap, szépen kerekedik (csont sovány volt), nem hány ki semmit, és a kedve is remek, illetve a szőrzete minősége is látványosan változik. A széklete még tenyésztés alatt van, hogy kiderüljön a lassú emésztés oka.

Előzmények:

Bori 11 évet szolgált a gazdája mellett, és a végén majdnem éhen halt, mert a gazdája nem volt hajlandó úgy sem kivizsgáltatni, hogy mindenköltséget egy állatvédő alapítvány fizette volna ki. A normál 30 kiló helyett 19 kilósan vitték el a gazdájától. Mindent kihányt, ezért is fogyott le. A gazdája altatni akarta azzal a feltételezéssel, hogy ennek a kutyának úgyis mindegy, hiszen el fog pusztulni. Tejjel itatta amikor beteg volt és 200 ft/kg tápérték nélküli szarral etette.

Gazdag változatosság:

A testméret mellett színkülönbségek is vannak. A szín csak néhány fajta esetében meghatározó jellemző, mint például az orosz fekete terriereknél, egyéb esetekben azonban egy fajtán belül számos különböző szín és mintázat elfogadott. A színezet mellett ott van még természetesen a szőrzet típusa és hosszúsága. A rövid szőrű fajták általában a világ melegebb, míg hosszú szőrű fajtársaik a világ hidegebb tájairól százmaznak. A kutya testalkata igen változatos, kialakulásában az eredeti funkció, feladat játszik szerepet. A gyors futáshoz a tenyésztett fajták, mint például az agarak esetén a viszonylag hosszú, kecses testalkat járul hozzá ahhoz, hogy a lépés hossza minél nagyobb legyen.

Tipp:

A munkavégzésre tenyésztett fajtáknak nagy a mozgásigényük.

Kopasz kutyák

A legszokatlanabb külsővel rendelkező fajták közé tartoznak a kopasz, azaz szőrtelen kutyák. Ezek a kutyák főként Közép- és Dél-Amerikából származnak, ahol az inkák és más közeli népek ágymelegítő, társállat, valamint időnként élelemforrás gyanánt tartották őket. Az ehhez a csoporthoz tartozó legismertebb fajta a mexikói és a kínai meztelen kutya. Egy másik ismertebb szőrtelen fajta a kínai kopasz kutya. Nem meglepő, hogy ezek a fajták különösen fázékonyak, rózsaszín bőrűek pedig erős napsugárzásban hajlamosak a leégésre is. Nagy étvágyuknak köszönhetően hízékonyságra is hajlamosak, és az nem ritka, hogy hiányos a fogsoruk. Egyes feltevések szerint néhány észak-amerikai törzs is tartott hasonló fajtájú kutyákat, de ezek mára már kihaltak-

Az ausztrál pásztorkutyát eredetileg marrhacsordákterelésére tenyésztették, manapság már világszertenépszerű fajta. Szívós egyedekre volt szükség ahhoz, hogy képesek legyenek túlélni az ausztrál vadonra jellemző hőséget és szárasságot, ezért dingókat is használtak a fajta tenyésztése során. A mai napig ez a fajta a háziasított kutyák élettartam-világrekordját. Ausztráliában egy Bluey nevű egyed 29 évig élt! Pontosabban 29 évet és még 5 hónapot haláláig. Ez kétszer hosszabb élettartam, mint a kutyák többségének jellemző.

Van néhány nagyon jellegzetes magatartásforma, ami kizárólag az új- guineai éneklő kutyára jellemző, például gyorsan oldalra dobják a fejüket, amikor figyelmet keresnek - ez megerősíteni látszik azt a tényt, hogy régóta izoláltan élnek. Félig vadak, és megfigyelések szerint kevésbé falkaorientáltak a farkasoknál. Meglehetősen agresszívak, és nagyon ügyes vadászok. Egy másik rájuk jellemző szokatlan jellegzetesség, hogy a nőstények a domináns egyedek. A valódi háziasított kutyáktól tépőfogaik mérete is megkölünbözteti őket, amivel a húst darabokra tépik. E fogaik jelentősen nagyobbak - ami szintén a vadon élő kutyafélékre jellemző. Bár már nem olyan gyakran fordulnak elő Új-Guineán, még mindíg élnek ott egyegyediek. Néhány egyed az Egyesült Államokban és a világ más részein is tartanak.

Kapcsolat DNS-kutatások világítottak rá, hogy az új-guineai éneklő kutyák szoros rokonságban állnak a dingókkal. Legalább ötezer éve váltak ki más ősi vonalakból, nem a farkaséból. A háziasított kutyák közül Ázsia legősibb fajtái állnak legikább közel hozzájuk.

Fő a biztonság:

Az új-guniaei éneklő kutyák macskákra jellemző hajlékonysággal képesek mászni és ugrani, ezért az udvart övező kerítést érdemes ennek megfelelően kialakítani.

!Fő a biztonság:!

A méret lehető legkisebbre csökkentése mozgásszervi problémákhoz vezetett a társasági fajták többségében.

E kutyák játékosak és könnyen tanulnak.

Túlzott függőség:

Mivel mindig is az volt a szerepük, hogy embertárt mellet éljenek, e kutyák figyelmének középpontjában gyakran a gazdi áll. Ez azonben olyan mértéket is ölthet, hogy az már viselkedésproblémákat okozhat. Gyakran szorongás jeleit, hanapi szokásos rutinjuk megváltozik, és emésztik magukat, ha hosszú ideig magukra maradnak.

Változatos küllem:

A társasági kutyák váltpzatos megjelenésűek. Egyetlen közös jellemzőjük az apró méretük, emiatt gyakran "játék" fajtának is nevezik őket. Tenyésztésük során csupán barátságos temperamentum volt meghatározó szempont, de számos eltérő vonalból származnak. E fajták egyedei, közvetlenöl kommunikálnak gazdáikkal. Ennek eredményeként a társasági kutyák testbeszéde kevésbé hangsúlyos, mint más fajtáké. Nem túl mozgékony farkuk hajlékonyságát az azt borító szőrzet is csökkenti.

A kutyák ember meletti munkavégző képességével párosuló kifinomult érzékszerveik alkalmassá tették őket arra is, hogy fogyatékkal rendelkező emberek mellett töltsék be a segítő társ szerepét. A vakvezető kutyák a legismertebbek, de vanak hallássérült és epilepsziás embertárs segítségére képzett kutyák is.

Vezető pozícióban:

A vakvezető kutyák képesek segíteni gazdáiknak a különféle utcai akadályok kikerülésében és abban, hogy ne tévedjenek az autóútra; de azt nem tudják eldönteni gazdáik, hogy merre akarnak menni, vagyis útmutatást igényelnek. A rohamjelző kutyák ezzel szemben például képesek megukhoz ragadni a kezdeményezést. Még az epilepsziás roham bekövetkezése előtt képes jelezni a roham valószínűségét.

Különbözű fajták:

Kezdetben az e célra leggyakrabban választott fajta a német juhászkutya volt, beleértve Morris Frank első kutyáját, Buddyt is. Azóta a vakvezető munkákra képzett fajták listája jelentősen bővült. Napjainkban a golden retrivereket ls a labrador retrivereket választják leggyakrabban, de más fajták is alkalmasnak bizonyultak erre a munkára a yorkshire terrierektől és papillonoktól kezdve egészen a dobermannokig és a rottweilerekig.

- A segítő kutyákat gyakran terápiás kutyáknak nevezik.

A kulcs a kommunikáció:

Annak ellenére, hogy az őrző-védő kutyákat többnyire agresszívnak tartják, a jól kiképzett egyedek nagyon engedelmesen reagálnak kezelőjük utasítására, és éppúgy dolgoznak az oldalunkon, ahogy egy farkasfalka egyedei az összhangolt vadászatok során. Egy kevésbé jó képpzpsben részesülő őrző-védő labilis viselkedésű lehet,és egyik pillanatról a másikra barátból ellenséggé válhat. Vannak kutyafajták, amelyeket gyakran választanak ilyen jellegű munkára. Ilyen például a német juhászkutya vagy a rottweiler és a dobermann. Ezek a fajták nagyon inteligesek, tanulékonyak, és arra születtek, hogy szorosan az ember mellett dolgozzanak.

Alkalmazkodó:

A német juhászkutyák a verbális parancsokon kívül nagyon könnyen megtanulnak kézjelekre is reagálni, ezért csendes munkára is alkalmasak. Természetesen intelligenciájuk miatt gyakran alkalmazzák őket őrző-védő, rendőrségi és katonai munkára, de népszerűek házi kedvenckként is.

Sötétben is látnak:

A kutyák a sötétben is jól látnak. Ez a képességük a farkasok éjszkai életmódját tükrözi. A kutyák szemében, a recehártya 95 százalékában rendkívül fényérzékeny pálcika típusú cellák találhatók. Ezek biztosítják az éjjeli látást. Színérzékelésük azonban nem ennyire kifinomult.

Szoros munkakapcsolat:

Egy kutyát kiképezni terelő feladatokra nem lehet elég korán elkezdeni; a kutya és a gazdája közötti kialakított szoros megértésen alapszik. A képzési folyamat merőben más, mint mondjuk az engedelmességi képzés esetén, amikor kutya és ember elsődlegesen egymás mellett dolgozik. A terelőkutyák esetén különösen fontos az éles létás, mert gyakran messziről leadott kézjelekre kell tudniuk reagálni. Mivel hallásuk kiváló, a hangjeleket is remekül követik. A gazda és kutyája közötti kommunikációban fontos szerepe van a rugalmasságnak is, hiszen gyakran váratlan helyzeteket kell megoldaniuk, ha mondjuk egy-egy birka hirtelen kitör a karámból.

Barátságos természet:

a terelőkutyák emberhez fűződő szoros kapcsolata azt jelenti, hogy nagyon barátságos természetük van, ami a nyájőrző fajtákkal ellentétben nem teszi különösebben alkalmassá őket az őrző feladatok elvégzésére.

Versenyek:

Annak ellenére, hogy haszonállatok terelésére tenyésztették őket, a terelőfajták, jó alkalmazkodóképességüknek köszönhetően egyéb területeken is kiválóan tudnak teljesíteni, lehet az engedelmességi, agility vagy a dog dancing versenyek.